Elindultunk, az Eleglide Coozy stabil, masszív, nem igazán kell azon aggódni, hogy normál sebesség mellett egy kátyú kibillent bennünket az egyensúlyunkból. A levegővel töltött gumik jól tapadnak, a nagy átmérőjű kerekeknek köszönhetően a közel 9 centiméteres hasmagasság miatt csak a magasabb padkák jelenthetnek gondot, a fekvőrendőrökön, emelkedő padkákon (autókiálló) minden további nélkül átmegy a roller. A fék a finombeállítása után megfelelően teszi a dolgát, a fékkart tövig behúzva állóra lehet fékezni a kereket, finoman adagolva pedig meg tudunk állni ott, ahol szeretnénk. Első fékkar nincs, a gázkar elengedésekor lassulunk, illetve ha a tempomatot használjuk, akkor a gázkar újbóli megmozdításával oldhatjuk azt (természetesen a fékkar meghúzásával is elérhetjük ugyanezt). 

Ami a KugooKirin G3 után először eszembe jutott menet közben, az az unalom volt. Az Eleglide Coozy elektromos rollerrel való közlekedésben semmi izgalmas és kiszámíthatatlan nincs; bekapcsoljuk, elindulunk és megyünk ki a világból. Közben nyugodtan nézelődhetünk, kerülgethetjük a gyalogosokat, figyelhetjük a forgalmat, a roller csak halad minden gond nélkül. Szóval ez nem hiba, sőt, így kellene működnie minden ilyen eszköznek – elvisz A-ból B-be, pont amire kitalálták. Gondoltam ezt addig, amíg fel nem fedeztem, hogy a végsebesség beállítása menüpont az appban nem csak dísznek van – erről bővebben a hatótávnál olvashattok.

Az indexet kitéve ugyan látható az irányváltási szándékunk, de ez senkinek ne adjon hamis biztonságérzetet, sajnos az autósok a legkevésbé figyelnek ránk. Az első világítás teljes sötétségben is elegendő ahhoz, hogy megtaláljuk az utat, de éjszaka vezetve érdemesebb kisebb sebességfokozatot választani a kisebb kátyúk könnyebb észrevétele okán.

Az első hat képen az első út statisztikái láthatóak, míg az ez után következők a második és a harmadik gurulás adatait mutatják. Megtekinthetőek a domborzati viszonyok, az átlag- és a maximális sebesség, a megtett út hossza és az ehhez szükséges idő.

A megtett tesztutakat az alábbi körülmények között teljesítettem:

• • első alkalommal harmadik sebességfokozatban (Sport mód), teljes gázzal, aszfaltos úton, 80%-ban sík terepen 
  • második esetben Comfort fokozatban, maximális gázzal (15 km/h), aszfaltos úton, 90%-ban sík terepen
  • végezetül a végsebességet a menüből 30 km/h-ra állítva hosszú és meredek emelkedőkön, erdőben, maximális sebességgel

A hátsó kerékbe épített motor maximális teljesítménye 540 W, mely kisebb (és mint kiderült, nagyobb) emelkedőkön segíthet ki bennünket, meredekebb helyekre, nagyobb tempóval történő feljutáshoz ennél nagyobb teljesítmény szükséges. Így ezeket a helyszíneket egészen addig nem erőltettem, amíg meg nem találtam az appban azt a menüpontot, amivel be tudtam állítani 30 km/h-ra a maximális sebességet (a lehetséges maximum 50 km/h de azt nem próbáltam és nem is ajánlom senkinek). Az első és második kör alatt pár alkalommal felfelé is kellett haladnom s mivel egy hegy tetején lakom, ezért oda fel is kellett érnem – az már más kérdés, hogy második alkalommal ez már nem sikerült, az utolsó 1 km-en tolnom kellett a rollert, mert 10% alá merült az akkumulátor és letiltott a BMS. Kisebb homokos felületen áthaladva is stabil marad a talaj a lábunk alatt, a lengéscsillapító pedig a nagyobb úthibákat (kisebb gödrök) is képes valamelyest korrigálni, a térköveken való haladás esetén pedig annyit csillapít, hogy nem érezzük a rollerezést kellemetlennek.

Viszont az erdőben elemében van, ahol nem valószínű, hogy az átlagfelhasználó közlekedne, de a teszt kedvéért be kellett oda is mennem, így vissza is térhetünk a harmadik úthoz egy kicsit bővebben. Ahogy a fenti galériában látható, 171-260 méteres tengerszint feletti magasság között közlekedtem, a két nagyobb emelkedőn viszonylag nagy meredekséget kellett leküzdenem, a lenti videóban ezt is meg tudjátok nézni. Szinte biztos voltam benne, hogy nem jutok fel rájuk, ennek ellenére felértem, még ha a végén lépésben is haladtam. És ez most itt nem azt jelenti, hogy ez rendeltetésszerű használatnak felel meg és ilyen meredek emelkedőkön kell közlekedni napi szinten a forgalomban, hanem csak annyit, hogy a roller képes rá. Ezen kívül ilyenkor a motor olyan tartományban dolgozik, ahol a hatásfoka alacsony, ezért könnyen károsodhat, így nem is igazán ajánlott ez a fajta felhasználási mód. Viszont a videó alapján mindenki nagyjából el tudja döntheti, hogy a környezetében lévő emelkedőkkel meg tud-e küzdeni az Eleglide Coozy. 

Ezek után az erdő már csak hab volt a tortán, bizony isten élveztem, pedig itt is azt gondoltam, hogy elakadok és szétráznak a fenyőfák földből kiálló gyökerei. De nem, meglepetésemre minden simán ment, 17% maradt az akkuban amikor befejeztem a tesztet és összesen 18,2 km-t tettem meg. A menet után a végsebességet visszaállítottam 25 km/h-ra – legyen inkább hosszútávon unalmas, de sokáig szolgáljon. Az Eleglide Coozy elektromos roller nem igazán ilyen extrém helyekre való, a városban pedig bőven elég a harmadik fokozat végsebessége.

Összességében a hatótávolságot nem érzem kiemelkedőnek, bár rossznak egyáltalán nem mondható, inkább csak átlagosnak. A gyár által megadott értékek akár el is érhetőek, hiszen majdnem 40 kilométert tudtam megtenni a 83-85 kilós menetkész tömegemmel. Ráadásul az első út során 20%-nál kapcsoltam ki a rollert, így talán a 22-23 kilométer hatótáv is reális lehet esetemben. Egyébként a szerkezet maximálisan 120 kilóval terhelhető, de ha ki szeretnénk maxolni a lehetőségeket, arra fel kell készülni, hogy jóval kisebb lesz a megtehető távolság.